Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az IBS nem vastagbélgyulladás (colitis), és nem alakul ki belőle daganatos betegség.

Noha az IBS hosszan tartó vagy visszatérő panaszokat okoz, az életet nem veszélyezteti.

Ez a leggyakoribb emésztőrendszeri működészavar okozta tünetcsoport, amelynek hátterében nem mutatható ki sem a bélnyálkahártya elváltozása, károsodása, sem kóros folyamatokra utaló laboratóriumi eltérés.

Milyen tüneteket okozhat?

A két jellemző panasz a hasi fájdalom és a székelési zavar, mely utóbbi lehet hasmenés, székrekedés, ürítési zavar, nyákos széklet, vagy ezek kombinációja.

Gyakori kísérő tünet a haspuffadás, a rossz közérzet, az alvászavar, a nyugtalanság, a nyomott hangulat vagy egyéb lelki/hangulati probléma.

Az irritábilis bél szindróma tünetei kombinálódhatnak más jellegű vagy más szervekre irányuló funkcionális/működési zavarokkal is.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) gyakorisága                     

Az IBS olyan kórkép, amely férfiakon és nőkön egyaránt előfordul, de a nőknél gyakoribb. Általában fiatal korban kezdődik, és változó erősségű panaszokkal sokáig elkíséri az érintetteket. Az életkor előrehaladásával a betegség tünetei mérséklődhetnek.

A betegség előfordulási gyakorisága a különböző földrajzi területeken jelentősen eltérő. A különböző felmérések adatai alapján Európa különböző országaiban az IBS a lakosság 9-23%-át érinti. Hazánkban a gyakoriság a két érték kőzé tehető.

Magyarországon 15% érintettséggel számolva mintegy másfél millió embernek van ilyen jellegű panasza.

Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozó orvosok, a gasztroenterológusok gyakorlatában a leggyakoribb kórisme, noha a panaszosok jelentős része a vissza-visszatérő panaszok ellenére sem vesz igénybe orvosi segítséget.

A betegség jelentőségét jelzi, hogy a heveny légúti fertőzések után ez a tünetegyüttes az egészségügyi ellátás és a táppénz igénybevételének második leggyakoribb oka .

A csatlakozó hangulatzavar, teljesítményromlás, a mindennapi jó közérzet csökkenése tovább növeli a kórkép jelentőségét.

A panaszok kiváltó okai

A tünetek, panaszok kiváltó okainak pontos magyarázata még várat magára. Nem tudjuk például, hogyan alakulhatnak ki tartós hasi panaszok anatómiai vagy laborkémiai eltérések nélkül.

Azt sem tudjuk, olykor mi okozza a tünetek enyhülését, s ezek később miért újulnak ki. Keveset tudunk arról is, hogy az IBS tüneteit miért kísérik olyan gyakran hangulati vagy lelki zavarok.

Az elmúlt évtizedekben az orvosi álláspont jelentősen átalakult az IBS-t illetően, mert évről évre új ismeretek halmozódnak fel, s mindjobban körvonalazódnak a válaszok a fent sorolt számtalan miértre.

A tudomány mai álláspontja szerint, a panaszok és tünetek kialakulásában szerepet játszhatnak a bél mozgászavarai, a bélfal fokozott érzékenysége, a bélcsatornában található idegelemek és a központi idegrendszer működési zavara, a fájdalom kóros megélése, illetve ezek kombinációja is.

Ismételten felmerült a tünetek aktiválásában a táplálkozási tényezők szerepe. Mérlegelték a tápanyag rosttartalmát, az elfogyasztott táplálék mennyiségét, a zsiradékok, a tejtermékek, az élvezeti szerek, a gyógyszerek esetleges szerepét, és jelentős egyéni különbségeket mutattak ki minden esetben.

Az elmúlt néhány év során a kutatókban felmerült, hogy esetleg a bélcsatorna gyulladása (vírusok, baktériumok vagy más kórokozók) is szerepet játszhat a tünetek kialakulásában, kiújulásában vagy fennmaradásában. Az elmélet tetszetős, de bizonyítékot, megismételhető, ellenőrizhető klinikai adatot mindeddig a széles körű vizsgálatok ellenére sem találtak.